A modern üzleti világban egyre nagyobb hangsúlyt kap a munkavállalók szakmai kompetenciái mellett a személyiségük, ugyanis a munkahelyi környezethez való alkalmazkodást és a csapatdinamikákat is nagyban meghatározzák az egyéni jellemvonások. A személyiségtesztek népszerűsége nem véletlen: segítségükkel objektív módszerekkel vizsgálhatók a különböző karakterisztikumok, amelyek meghatározzák, ki hogyan viselkedik és reagál a stresszes, kihívásokkal teli helyzetekben. Az egyik legismertebb és legelterjedtebb eszköz ebben a kategóriában a Hogan teszt.
Személyiségtesztek szerepe a kiválasztásban
A személyiségtesztek a munkaerő-kiválasztás során kulcsszerepet játszanak. Több évtizedes kutatások bizonyítják, hogy a munkahelyen való sikeresség mellett az is, hogy valaki hogyan illeszkedik be egy csapatba, vagy miként kezeli a konfliktusokat, előre jelezhető egy személyiségteszt eredményei alapján. Az ilyen tesztek rávilágítanak olyan tulajdonságokra, mint például az extroverzió, a fegyelmezettség, az érzelmi stabilitás vagy a rugalmasság. Személyiségteszteken alapuló vezetõi döntések segítségével lecsökkenthető a rossz döntéshozatal kockázata.
Mi az a Hogan teszt?
A Hogan-teszt egy tudományosan megalapozott személyiségértékelő eszköz, amelyet kifejezetten az üzleti szféra számára fejlesztettek ki. Célja a munkavállalók személyiségének, motivációinak és lehetséges viselkedési buktatóinak feltérképezése, ezáltal előre jelezve a munkahelyi teljesítményt és segítve a megfelelő munkaerő kiválasztását, valamint a tehetséggondozást.
Hogan teszt felépítése
A Hogan-teszt három fő komponensből áll:
- Hogan Personality Inventory (HPI): Ez a rész a személyiség “világos oldalát” vizsgálja, vagyis azt, hogyan viselkedik az egyén a mindennapi helyzetekben, amikor a legjobbat nyújtja. A HPI hét skálán méri a személyiségjegyeket, mint például az önszabályozás, ambíció, társaságkedvelés és kíváncsiság.
- Hogan Development Survey (HDS): Ez a modul a személyiség “sötét oldalát” térképezi fel, azaz azokat a viselkedési tendenciákat, amelyek stressz vagy nyomás alatt jelentkezhetnek, és potenciálisan akadályozhatják a karrier fejlődését. A HDS tizenegy skálán méri ezeket a buktatókat, például az impulzivitást, szkepticizmust és elővigyázatosságot.
- Motives, Values, Preferences Inventory (MVPI): Ez a rész az egyén alapvető értékeit, céljait és érdeklődési területeit méri, amelyek befolyásolják a munkahelyi elégedettséget és a karrier irányát. Az MVPI tíz skálán értékeli ezeket a tényezőket, mint például a hatalomvágy, hedonizmus és hagyománytisztelet.
A Hogan-teszt eredményei segítenek a szervezeteknek abban, hogy jobban megértsék munkavállalóik viselkedését, motivációit és potenciális kockázatait, ezáltal támogatva a hatékonyabb kiválasztási és fejlesztési folyamatokat.
Előrejelző erő
A Hogan-teszt segítségével a teljesítmény előrejelzése a személyiség, a motivációk és a viselkedési buktatók elemzésén alapul. Az eszköz tudományos alapja és empirikus adatokkal való alátámasztottsága lehetővé teszi, hogy pontos képet nyújtson az egyén munkavégzési stílusáról és annak hatékonyságáról. Az előrejelzés az alábbi három fő tényező vizsgálatával történik.
1. A személyiség „világos oldala” (Hogan Personality Inventory – HPI)
- Ez a rész a mindennapi viselkedést és a pozitív személyiségjegyeket vizsgálja, amelyek hatással vannak a munkahelyi teljesítményre.
- Kulcstényezők:
- Ambíció: Mennyire hajt valaki a sikerért és a célok eléréséért.
- Társaságkedvelés: Hogyan viszonyul a kollégákhoz és az ügyfelekhez.
- Kíváncsiság: Az egyén problémamegoldó készsége és tanulási hajlandósága.
- Használat: Ezek a tényezők megmutatják, hogy valaki hogyan fog teljesíteni stresszmentes helyzetekben, amikor az alapvető személyiségjegyek kerülnek előtérbe.
2. A személyiség „sötét oldala” (Hogan Development Survey – HDS)
- Az úgynevezett „sötét oldal” azokat a viselkedési mintákat térképezi fel, amelyek krízishelyzetekben vagy stressz alatt jelentkezhetnek.
- Kulcstényezők:
- Impulzivitás: Megbízhatóság és stabilitás nyomás alatt.
- Szkepticizmus: Az együttműködés hajlandósága és a bizalom mértéke.
- Elővigyázatosság: Kockázatkerülő vagy bátortalan viselkedés.
- Használat: Azonosítja a potenciális problémákat, amelyek gátolhatják a hosszú távú teljesítményt és karrierfejlődést.
3. Motivációk és értékek (Motives, Values, Preferences Inventory – MVPI)
- Ez a modul az egyén alapvető értékrendjét és céljait elemzi, amelyek befolyásolják a munkahelyi elégedettséget.
- Kulcstényezők:
- Hatalomvágy: Motiváció a vezetői szerep iránt.
- Hedonizmus: A szórakozás és élvezetek keresése.
- Hagyománytisztelet: Ragaszkodás a szabályokhoz és normákhoz.
- Használat: Az értékek és motivációk megmutatják, hogyan illeszkedik az egyén a vállalati kultúrába és a csapatba, valamint mennyire fogja élvezni a munkáját.
Tényező | Jellemzők | Használat a Teljesítmény Előrejelzésében |
---|---|---|
Személyiség „világos oldala” (HPI) | – Ambíció: célorientáltság – Társaságkedvelés: kapcsolatteremtő képesség – Kíváncsiság: problémamegoldás és tanulás | A mindennapi helyzetekben nyújtott teljesítményt mutatja, amikor az egyén pozitív tulajdonságai érvényesülnek. |
Személyiség „sötét oldala” (HDS) | – Impulzivitás: stabilitás nyomás alatt – Szkepticizmus: bizalom és együttműködés – Elővigyázatosság: kockázatvállalás | Azonosítja a stresszhelyzetben jelentkező potenciális viselkedési buktatókat, amelyek akadályozhatják a hosszú távú sikert. |
Motivációk és értékek (MVPI) | – Hatalomvágy: vezetői motiváció – Hedonizmus: élvezetek keresése – Hagyománytisztelet: szabályokhoz való ragaszkodás | Megmutatja az egyén értékrendjét és céljait, amelyek befolyásolják a vállalati kultúrába való illeszkedést és a munkával való elégedettséget. |
Hogyan működik az előrejelzés?
A Hogan-teszt algoritmusai összekapcsolják a személyiségjegyeket, viselkedési hajlamokat és motivációkat az adott munkakör követelményeivel. Például:
- Egy vezető pozícióra pályázó jelölt esetében az ambíció, a hatalomvágy és az önszabályozás kulcsfontosságú.
- Ügyfélkapcsolati munkakörben a társaságkedvelés, kíváncsiság és megbízhatóság fontosabb.
A teszt által generált eredmények lehetővé teszik a munkaadók számára, hogy pontos képet kapjanak arról, hogy az adott jelölt valószínűleg hogyan fog teljesíteni az adott munkakörben, és milyen támogatásra lehet szüksége a sikeres működéshez.
A Hogan teszt jellemzői
A Hogan teszt a személyiségtesztek egyik legfejlettebb változata, amely specifikusan a munkahelyi viselkedés előrejelzésére készült. Míg más személyiségtesztek gyakran csak általános viselkedési tendenciákat vizsgál, addig a Hogan kifejezetten azt figyeli, hogyan viselkedik valaki különböző munkahelyi környezetek és stresszhelyzetek során. Két fő részre osztott: az egyik a “Hétköznapi én” (ami normál körülmények között mutatkozik meg), míg a másik a “Sötét oldal”, amely stresszes vagy nyomás alatti helyzetekben derülhet ki.
Előnyök és felhasználási lehetőségek
A Hogan teszt különleges előnye, hogy előrejelzéseket kínál a hosszú távú munkahelyi sikerességgel kapcsolatban. A teszt felhasználását főleg vezetői pozíciókban vagy magas szintű döntéshozó helyeken alkalmazzák, mert segítséget nyújt abban, hogy megértsük a személy motivációit, alapvető értékeit, viselkedési stílusait, és hogy hol érdemes fejleszteni őket. Ezen kívül sok szervezet a Hogan tesztet nem csak felvételi eljárásokhoz használja, hanem a meglévő dolgozók fejlesztésére és az utánpótlás nevelésére is.
Miért válaszd a Hogan-t a személyiségtesztek közül?
A Hogan teszt egyik legnagyobb ereje abban rejlik, hogy nem csak az erősségekre, hanem a potenciális gyengékre is fókuszál. A legtöbb hagyományos személyiségteszt általában csak azt mutatja meg, hogy milyen pozitív tulajdonságai vannak az egyénnek, de nem fejti ki részletesen, hogy stresszhelyzetekben milyen kockázatokkal kell szembenéznie. A Hogan teszt képes arra, hogy világos képet adjon mind a pozitív, mind pedig a negatív oldalakról, így átfogóbb és hitelesebb eredményt biztosít.
A Hogan teszt és visszajelzések
Az egyik legpozitívabb szempont a Hogan teszttel kapcsolatban a részletes visszajelzés. Az eredmények nem csak egy száraz adatlap formájában érkeznek, hanem mélyreható elemzéseket és gyakorlati tanácsokat tartalmaznak arra vonatkozóan is, hogy miként érdemes fejleszteni az észlelt viselkedési mintákat. Az ilyen alapos visszajelzés növeli az alkalmazottak önismeretét és segít a vezetőknek, hogy hogyan tudják hatékonyabban támogatni csapatukat.
A Hogan teszt tehát nem csupán a kiválasztás során hasznos eszköz, hanem a folyamatos fejlődés támogatására is szolgálhat. Átfogó hozzáállásával nemcsak segít a szervezeteknek megtalálni a legalkalmasabb jelölteket, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy az egyének felismerjék erősségeiket és gyengeségeiket, és dolgozzanak azok fejlesztésén.
Egyéb ismert személyiségtesztek
Számos ismert személyiségteszt létezik, amelyek különböző megközelítésekkel és célokkal vizsgálják az egyén személyiségjegyeit. Az alábbiakban bemutatok néhányat a legismertebbek közül:
1. Myers–Briggs Típusindikátor (MBTI): Az MBTI Carl Gustav Jung pszichológiai típuselméletén alapul, és négy dimenzió mentén határozza meg a személyiségtípusokat:
- Extraverzió (E) – Introverzió (I)
- Érzékelés (S) – Intuíció (N)
- Gondolkodás (T) – Érzés (F)
- Megítélés (J) – Észlelés (P) Ezek kombinációjával 16 különböző személyiségtípus azonosítható.
2. Big Five Személyiségmodell (Nagy Ötök): Ez a modell öt fő dimenzió mentén írja le a személyiséget:
- Nyitottság: új élményekre való fogékonyság.
- Lelkiismeretesség: megbízhatóság és szervezettség.
- Extraverzió: társaságkedvelés és energikusság.
- Barátságosság: együttműködési hajlandóság és empátia.
- Neuroticizmus: érzelmi stabilitás vagy annak hiánya. A Big Five tesztek ezen dimenziók mentén értékelik az egyént.
3. Eysenck-féle Személyiség Kérdőív: Hans Eysenck elmélete alapján készült, és három fő dimenziót vizsgál:
- Extraverzió – Introverzió
- Neuroticizmus – Érzelmi stabilitás
- Pszichoticizmus: hajlam az agresszióra és az impulzivitásra. A kérdőív célja a személyiség alapvető vonásainak feltérképezése.
4. Minnesota Többfázisú Személyiségleltár (MMPI): Az MMPI egy átfogó pszichológiai teszt, amelyet eredetileg klinikai diagnosztikai célokra fejlesztettek ki. Számos skálát tartalmaz, amelyek különböző pszichológiai állapotokat és személyiségjegyeket mérnek.
5. Kaliforniai Pszichológiai Kérdőív (CPI): A CPI a mindennapi életben megnyilvánuló személyiségjegyeket méri, mint például a dominancia, a megbízhatóság vagy az önelfogadás. Eredetileg katonai kiválasztáshoz készült az 1960-as években.
6. Szondi-teszt: A Szondi-teszt egy projektív személyiségteszt, amelyet Szondi Lipót magyar pszichiáter fejlesztett ki. A teszt során a vizsgált személyeknek különböző arcképeket kell választaniuk, amelyek alapján következtetni lehet a rejtett ösztönkésztetéseikre és személyiségjegyeikre.