Jéghegy modell

Sigmund Freud, aki 1856 ban született és 1939 ben halt meg nem véletlen tekinthető a pszichoanalízis atyjának és a mentális betegségek kezelőjének ugyanis számos olyan elméletet dolgozott ki, amely segít megérteni az emberi viselkedést.

Freud szerint a gyermekkori események és emlékek jelentősen befolyásolják a felnőttkori életünket viselkedésünket és személyiségünket. Ha például valaki traumatikus eseményeken megy keresztül a múltban, akkor ezek akár felnőttkori problémákhoz is vezetnek még akkor is, hogyha ez nem is jut el az emberek tudatáig.

A jéghegy-modell emellett egyben a teljesítménymenedzsment és a kompetenciák megértésének egyik fontos eszköze is. Maga a modell egy vizuális ábrán segíti megérteni az alapvető kompetenciákat.

A kompetenciákat két nagy részre lehet osztani: az egyik nagy rész a látható viselkedés a másik pedig a nem látható kompetenciák halmaza.

Nem látható kompetenciák

A nem látható kompetenciák alá tartozik a tudás, a tapasztalat, az alkalmassági és rátermettség, a viselkedés és értékek valamint az életpálya.

Láthatatlan kompetenciák:

  • tudás
  • tapasztalat
  • alkalmasság, rátermettség
  • viselkedés, értékek
  • életpálya

A tudást döntően befolyásolja a termék, a funkció és az iparág. A tapasztalatot az adatok elemzése és a hibaelhárítás.  Az alkalmasságot és rátermettségét meghatározza a tárgyaló készség a prezentációs készség, -technika és az előadási képességek.  A viselkedési értékeket a kreativitás és rugalmasság döntően befolyásolja, az életpályát pedig az adott területen eltöltött idő határozza meg. Ha például valaki két évet töltött el termelési területen Valaki meg öt évet minőségbiztosítása akkor a kettő közötti különbséget jól lehet jelölni az életpálya belüli kompetenciák különbségével.

Jéghegy modell: Freud

A jéghegy modellt sigmund Freud hozta létre (1900, 1905) ami egy topográfiai modell.  a modell három részből áll.

  1.  tudatos összetevő
  2.  tudatelőttes összetevő: ide tartozik az EGO
  3.  tudattalan összetevő: ide tartozik az EGO egy része, a Superego és az ID is.

freud jéghegy modell topográfia

Freud ezt a három lélek részt egy úszó jéghegy ház hasonlította, ahol a legnagyobb kiterjedésű rész a felszín alatt található. Ez pedig maga a tudattalan tartomány.  Eközben a vízből kiálló rész lesz az, ami látható saját magunk számára és mások számára is. Ez a tudatos tartomány.  Ahogy a való életben úgy erre az elméletre is igaz, hogy a jéghegy látható része sokszor eltörpül a láthatatlan felszín alatti rész méretéhez képest.  Freud szerint rengeteg olyan felszín alatti érzelem, érzés, benyomás, ismeret és emlék van a birtokunkban, amiknek ugyan nem vagyunk tudatában, de hogyha megfelelően koncentrálunk, akkor ezeket a felszínre lehet hozni. Így pedig a tudatos összetevő részévé lehet tenni a tudattalant.

Freud jéghegy-modell

Freud 1915 ben azt találta hogy bizonyos események gyakran túlságosan veszélyesek és fájdalmasak voltak a páciensei számára hogy be ismerjük őket és úgy vélte hogy ez az információ valahol a tudatalatti elmében lehet elzárva.

Freud szerint érdemes koncentrálni A tudatalatti összetevőre Ugyanis elmélete szerint a tudatalatti sokkal jobban befolyásolja az emberek viselkedését mint azt sokan gondolnák.  pontosan emiatt is született meg a pszichoanalízis amelynek a célja hogy feltárja a tudatalatti elmét.

 

Gábor Papp

Entrepreneur. Online Marketer. TEDx speaker.