Sigmund Freud, aki 1856 ban született és 1939 ben halt meg nem véletlen tekinthető a pszichoanalízis atyjának és a mentális betegségek kezelőjének ugyanis számos olyan elméletet dolgozott ki, amely segít megérteni az emberi viselkedést.
Freud szerint a gyermekkori események és emlékek jelentősen befolyásolják a felnőttkori életünket viselkedésünket és személyiségünket. Ha például valaki traumatikus eseményeken megy keresztül a múltban, akkor ezek akár felnőttkori problémákhoz is vezetnek még akkor is, hogyha ez nem is jut el az emberek tudatáig.
A jéghegy-modell emellett egyben a teljesítménymenedzsment és a kompetenciák megértésének egyik fontos eszköze is. Maga a modell egy vizuális ábrán segíti megérteni az alapvető kompetenciákat.
A kompetenciákat két nagy részre lehet osztani: az egyik nagy rész a látható viselkedés a másik pedig a nem látható kompetenciák halmaza.
Nem látható kompetenciák
A nem látható kompetenciák alá tartozik a tudás, a tapasztalat, az alkalmassági és rátermettség, a viselkedés és értékek valamint az életpálya.
Láthatatlan kompetenciák:
- tudás
- tapasztalat
- alkalmasság, rátermettség
- viselkedés, értékek
- életpálya
A tudást döntően befolyásolja a termék, a funkció és az iparág. A tapasztalatot az adatok elemzése és a hibaelhárítás. Az alkalmasságot és rátermettségét meghatározza a tárgyaló készség a prezentációs készség, -technika és az előadási képességek. A viselkedési értékeket a kreativitás és rugalmasság döntően befolyásolja, az életpályát pedig az adott területen eltöltött idő határozza meg. Ha például valaki két évet töltött el termelési területen Valaki meg öt évet minőségbiztosítása akkor a kettő közötti különbséget jól lehet jelölni az életpálya belüli kompetenciák különbségével.
Jéghegy modell: Freud
A jéghegy modellt sigmund Freud hozta létre (1900, 1905) ami egy topográfiai modell. a modell három részből áll.
- tudatos összetevő
- tudatelőttes összetevő: ide tartozik az EGO
- tudattalan összetevő: ide tartozik az EGO egy része, a Superego és az ID is.
Freud ezt a három lélek részt egy úszó jéghegyhe hasonlította, ahol a legnagyobb kiterjedésű rész a felszín alatt található. Ez pedig maga a tudattalan tartomány. Eközben a vízből kiálló rész lesz az, ami látható saját magunk számára és mások számára is. Ez a tudatos tartomány. Ahogy a való életben úgy erre az elméletre is igaz, hogy a jéghegy látható része sokszor eltörpül a láthatatlan felszín alatti rész méretéhez képest. Freud szerint rengeteg olyan felszín alatti érzelem, érzés, benyomás, ismeret és emlék van a birtokunkban, amiknek ugyan nem vagyunk tudatában, de hogyha megfelelően koncentrálunk, akkor ezeket a felszínre lehet hozni. Így pedig a tudatos összetevő részévé lehet tenni a tudattalant.
Freud 1915 ben azt találta hogy bizonyos események gyakran túlságosan veszélyesek és fájdalmasak voltak a páciensei számára hogy be ismerjük őket és úgy vélte hogy ez az információ valahol a tudatalatti elmében lehet elzárva.
Freud szerint érdemes koncentrálni A tudatalatti összetevőre Ugyanis elmélete szerint a tudatalatti sokkal jobban befolyásolja az emberek viselkedését mint azt sokan gondolnák. pontosan emiatt is született meg a pszichoanalízis amelynek a célja hogy feltárja a tudatalatti elmét.