Ahhoz, hogy egy vállalkozás működni tudjon, értenie kell a piacot.
Ehhez a legjobb út: a piackutatás!
Amire mindenképpen szükség lesz:
- A célközönség nagyon mély ismerete
- A konkurencia minden jellegzetességének és mozzanatának figyelése
- Az előző kettőt befolyásoló egyéb tényezők (pl.: gazdaság alakulása)
Mit is jelent pontosan a piackutatás, mi a folyamata, és milyen módszerei ismertek?
Piackutatás fogalma
A piackutatás során információt szerzünk arra vonatkozóan, hogy mit érdemes tudnunk az iparágról, amiben a vállalkozásunk működik.
A piackutatást több részre lehet bontani, a három legfontosabb eleme:
- Célcsoport meghatározás
- Versenytárs elemzés
- Marketingkutatás
A célcsoport meghatározásnál azt szeretnénk megtudni, hogy kik lesznek a vásárlóink. A versenytárs elemzés azt mutatja meg, hogy kikkel kell versenyeznünk a szűkös erőforrásokért. A marketingkutatás pedig a számunkra legjobban működő ügyfélszerzési módra fog rávilágítani.
A különböző piackutatási módszerek fogják felfedni, hogy:
- Mik a célközönség igényei?
- Melyek a konkurencia legfőbb hiányosságai?
- Mekkora a piac mérete és milyen egyedi jellegzetességei vannak?
- Milyen piacot befolyásoló erőkre kell figyelni, és mekkora a jelentőségük?
- Hogyan tudunk mindezek mellett profitábilisan működni az adott szegmensben?
Ahhoz, hogy minden információt maradéktalanul megszerezzünk, és az adatok hitelesek, megbízhatóak és relevánsak legyenek, szükségünk lesz egy metodológiára, ami lépésről lépésre végigvisz a piackutatás folyamatán.
Piackutatás folyamata
A kutatásokat két csoportba lehet osztani:
- Primer kutatás
- Szekunder kutatás
Mi a különbség a kettő között, és melyiket érdemes alkalmazni?
Primer kutatás
A primer kutatás az elsődleges, saját forrásból történő adatgyűjtést jelenti.
Ide azok a kutatási módszerek tartoznak, amelyeknek a végeredményeként biztosan hiteles adatokat fogunk kapni, hiszen mi magunk gyűjtjük őket össze – ám éppen ezért korlátozottak lesznek, ami a mennyiséget illeti.
Éppen ezért van szükség szekunder kutatásra is a piackutatás folyamatában.
Szekunder kutatás
A szekunder kutatás a másodlagos, nem saját forrásból történő adatgyűjtést jelenti.
Ide tartozik minden, amit másoktól bányászunk, legyen az például egy iparági elemzés vagy egy tőzsdén jegyzett cég negyedéves beszámolója.
Az ilyen információk hitelessége sosem lesz akkora, mint a saját, primer forrásból gyűjtött adatainké – mennyiségileg azonban jóval nagyobb adathalmazt fog eredményezni.
Éppen ezért mindkét kutatási módszer hasznos ahhoz, hogy elegendő mennyiségű és minőségű adatot gyűjthessünk össze.
Amennyiben például a cégünk asztrológiával foglalkozik, akkor nem elég a saját weboldalunk sebességének megmérése – egy konkurens, ezoterikus weboldal sebességét is meg kell mérnünk, amely végeredményeként kvantitatív adatokat fogunk kapni. Emellett tehát kvalitatív adatokra is szükségünk lesz.
Piackutatás módszerei
Ahogy a kutatási módszereket, úgy az adatokat is két csoportba érdemes osztani:
- Kvantitatív adatok
- Kvalitatív adatok
Mi a különbség a kettő között, és melyik lesz az értékesebb számunkra?
Kvantitatív adatok
Kvantitatív adatoknak nevezzük a mennyiségileg meghatározható és számokkal kifejezhető információkat, mint például:
- Webanalitika
- Árazási felmérések
- Vásárlói elégedettség és lojalitás értéke
Ahogy a primer és a szekunder kutatás esetében, úgy itt sem elég csupán az egyikre támaszkodni. Ha például azt szeretnénk kideríteni, hogy melyik lesz a leghatékonyabb marketing felület a vállalkozásunk számára, nem lesz elég, hogy látjuk a számokat – figyelnünk kell azt is, hogy a konkurensek milyen üzenetekkel, milyen kommunikációval szólítják meg a látogatóikat, ügyfeleiket.
Kvalitatív adatok
Kvalitatív adatoknak nevezzük a minőségileg meghatározható és számokkal NEM kifejezhető információkat, mint például:
- Fókusz csoportok véleménye
- Marketingkutatás
- Mély interjúkban vagy kérdőívekre adott válaszok
A véleményeket, kritikákat, vágyakat és félelmeket nem tudjuk számszerűsíteni, ezért szükség van kvalitatív adatokra is.
Az ökölszabály úgy szól, hogy a kvantitatív adatokkal kapjuk meg a “mi?” kérdésre a választ, a “miért?”-re viszont a kvalitatív adatok fognak válaszolni.
A piackutatás célja pedig nem csak az, hogy megértsük a piac működését – cselekedni is szeretnénk az újonnan megismert információk alapján.
Ettől fog ugyanis a cégünk jobbá válni, mint a konkurencia.