McClelland motivációelméletét a tanult szükségletek köré építette:

• kapcsolatmotiváció (affiliation need, nAff): az elfogadottság, szeretettség iránti vágy – akiknek erősek a kapcsolatmotívumai, azok barátkoznak, inkább együtt-működésre, semmint konfrontációra törekszenek
• teljesítménymotiváció (achievement need, nAch): belső hajtóerő a sikerre, a magunk elé tűzött célok elérésére és meghaladására  – a teljesítménymotiváltak olyan munkakört kedvelnek, ahol a problémamegoldásban személyes felelősséget vállalhatnak, ahol teljesítményükről rendszeres visszacsatolást kapnak és szeretik a kihívó feladatokat
• hatalmi motiváció (power need, nPow): az a vágy, hogy hatással, befolyással legyünk másokra, kontrolláljunk másokat – az erős hatalmi motívummal rendelkező emberek kedvelik a versengő, konfrontáló helyzeteket, hajlamosak a másoknál agresszívebb megnyilvánulásokra; de McClellandék fel-fogásában a hatalmi motiváció nem negatív értelmű

Tanult szükségletek elmélete: ezek a motívumok nem örökle­tes jellegűek, hanem tanultak (s különböző társadalmakban, vagy a társadalmi fejlődés különböző szakaszaiban eltérő jellemzőket mutatnak).  Nem is tárgyalja az alapvető szükségleteket, lévén azok jó része velünk született, örökletes.

Nem feltételez továbbá alá-fölé rendeltséget, kielégülés-továbblépés jellegű kapcsolatot az egyes szükségletek között.

Az elmélet lényeges következménye: a tanult szükségletek fej­leszthetők: képzéssel, tréningekkel növelhető az egyes szükségletek erőssége.