Movitváció eszközei

A motiváció alapvetően belső indíttatásból ered, és a belső indíték irányítja a céltudatos egyéni és szervezeti viselkedést. Egyes elméletk szerint (pl Gordon Allport) bármelyik személyiség-elmélet a motiváció körül forog.

A motiváció elemei, összetevői

A motivációnak alapvetően 5 nagy összetevője van:

  • Biológiai – homeosztatikus összetevő
  • Szokás, elvárás, attitűd
  • Tudatos szándék
  • Érdeklődés
  • Értékorientáció

A motiváció egy olyan belső állapot, ami cselekvésre ösztönzi az egyént. Külső tényezők hatására az egyén eljut egy olyan pontra, amikor egyre többet ad ki magából, több értéket teremt egy meghatározott cél elérése érdekében. Ezt viszont elő lehet segíteni különböző motivációs eszközök használatával.

A motiváció két típusa

Az intrinzik és extrinzik motiváció

Az intrinzik, primer motiváció során közvetlen, a tárgyra irányuló, belső indíték jelenik meg, amely során főként az érdeklődés, a kíváncsiság és a probléma által gerjesztett feszültség kerül előtérbe.

Ezzel szemben a szekunder (extrinzik) motiváció során a motiváció független a feladattól vagy a tevékenység tárgyától, és külső indítékként jelenik meg. Ide tartozik a jutalom, a dicséret, az önérvényesítés vagy akár a büntetéstől való félelem is.

Johnson 1979-es elméletében az intrinzik motivációnak egy pedagógiai-pszichológiai megközelítést ad. Johnson motiváció-elmélete szerint négy lényeges szükséglet adja az intrinzik motiváció forrását:

  1. Kompetenciamotiváció
  2. Teljesítménymotiváció
  3. Önmegvalósítás
  4. Az egyensúly szükséglete

motiváció eszközei

Motivációs eszközök

Attól függően, hogy milyen területen van szükséges egy vezetőnek a motiválására, eltérő eszközöket kell használni. Ebből következik,hogy a motiváció eszközeit alaposan ismernie kell egy jó vezetőnek. A probléma az, hogy a vezetők jelentős része kevés eszközt ismer, és gyakran rosszul mérik fel, hogy mikor melyiket érdemes használni.

Sokáig tartotta magát az az elmélet, hogy a legjobb motivációs eszköz a pénz. Ezt azonban több elmélet is bizonyította, hogy a pénz csak bizonyos szintig képes motiválni, és egy idő után már nem elég. Azt viszont fontos kiemelni, hogy a motiválandó fél számára ismert és mérhető eredményekhez kell a pénzügyi ösztönzőt hozzárendelni. A pénz alapú motivációs eszköz akkor működik hatékonyan, ha az elvárások és munkakörök jól vannak kialakítva, azok ismertek és megjelenik az eredményszemlélet is a szervezeten belül.

A motiváció egyéb eszközei közét tartoznak azok az elemek, amelyek a lelki fejlődést és lelki szükségeleteket célozzák meg. Ide tartozik az elismerés, a dícséret és a pozitív visszacsatolás is. Emellett sokak számára a karrierút, a kiszámítható munkahely és az előrelépés lehetősége is motivációs tényezőként jelenik meg. A cél az, hogy világos utat és érthető, elérhető követelményeket állítsunk azon emberek elé, akik előre szeretnének lépni.

A motiváció azonban nemcsak a munkahelyen jelenik meg, hanem az élet minden területén. Így az oktatásban is. Az oktatási tevékenység a tanulás során felmerülő hatékony motiválási stratégiák közé az alábbiak tartoznak:

1. Tanulásra felkészült lelkiállapot elérése
2. Nevelés a “Tanulni tudás”
3. Oktatási folyamatot motiváló modell alkalmazása (pl ATI)
4. A differenciáló és individualizáció fokozott érvényesítése
5. Megfelelő tanítási anyagok, eszközök biztosítása
6. Tanári-tanulói interakciók, elvárások megfelelő szervezése
7. Differenciált teljesítményértékelés
8. Jutalmazás, büntetés mint motiváló eszköz

Azt azonban fontos tudni és látni, hogy a motiváció minden esetben helyzetfüggő és emberfüggő. A motiváció ugyanis függ a céltól, a környezettől, az időbeliségtől, a kommunikáció módjától és a korábban elvégzett motivációs lépések eredményességétől is.

 

Gábor Papp

Entrepreneur. Online Marketer. TEDx speaker.